George Eliot idézet

Élete középső szakaszában a legtöbb ember megszokja a hétköznapok taposómalmát, és olyan gépiesen végzi mesterségét, ahogy nyakkendője csokrát köti meg reggelenként. Pedig hány... [Részletek]

Az ember életében mindig a legelső nagy csapás váltja ki a legmélyebb kétségbeesést, mert ilyenkor még nem tudjuk, hogy minden seb képes begyógyulni, és hogy a kétségbeesést egy idő... [Részletek]

Szeressük egymást mind jobban, míg életünk tart, és tegyük egymást egyre boldogabbá évről évre! [Részletek]

Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna. [Részletek]

Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket... [Részletek]

A vonzalom az élet leghatalmasabb ereje. [Részletek]

Az állatok csodálatos barátok - nem tesznek fel kérdéseket, és nem bírálják az embert. [Részletek]

Az érc-oroszlán üstökét csóválva riadtan reng a halál-színpadon. A Halál lesi, tárt karokkal várja, hogy Úr legyen a sápadt arcokon. [Részletek]

Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki? [Részletek]

Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket. [Részletek]

Ha valaki meghal, akit szerettünk, egy ideig még szomorúak lehetünk, ameddig csak szükséges, de nem tarthatod magadban a szeretetet, amit iránta éreztél (...), mert a szeretet nem ér... [Részletek]

Zene nélkül mind szociopaták vagy halottak lennénk. [Részletek]

Csak azt lökhetik félre, aki magától amúgy is félrelépne. [Részletek]

Egyes reformokat igazol az idő, míg mások helytelennek bizonyulnak. A hagyományok egy részét illő és üdvös továbbvinni, de el kell vetni az idejétmúlt szokásokat. [Részletek]