George Eliot idézet

Az ember életében mindig a legelső nagy csapás váltja ki a legmélyebb kétségbeesést, mert ilyenkor még nem tudjuk, hogy minden seb képes begyógyulni, és hogy a kétségbeesést egy idő... [Részletek]

Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket... [Részletek]

Élete középső szakaszában a legtöbb ember megszokja a hétköznapok taposómalmát, és olyan gépiesen végzi mesterségét, ahogy nyakkendője csokrát köti meg reggelenként. Pedig hány... [Részletek]

Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna. [Részletek]

Az állatok csodálatos barátok - nem tesznek fel kérdéseket, és nem bírálják az embert. [Részletek]

Légy becsületes, és soha ne szégyellj helyesen cselekedni; döntsd el, hogy helyes az, amire gondolsz, és tarts ki mellette. [Részletek]

Miért élünk, ha nem azért, hogy minél könnyebbé tegyük egymás számára az életet? [Részletek]

Minden ember sírva születik, de nem minden ember zúgolódik. Sokan állandóan panaszkodnak és csalódottan halnak meg. Ezek az emberek elrágcsálják a keserű tablettát, pedig ha egy-két... [Részletek]

Csak kevesen vagyunk azok, aminek látszunk. [Részletek]

Az első gondolatom mindig te vagy - és ez mindig is így volt. Előfordul, hogy csak fekszem és nézlek, ahogy a hajad szétterül a párnádon, egyik karod takarja az arcodat, a mellkasod pedig... [Részletek]

A szépség: talány. [Részletek]

Minden probléma, amelyet valakinek sikerült megoldani, már megoldása pillanatában újabb problémákat szül. [Részletek]

Több az esély a sikerre, ha az ember nem annyira a saját erejére, inkább a mások hibáira épít, tartalékolja a saját energiáit, és kihasználja az ellenfele gyengéit. [Részletek]

Ha én keresztet vetnék, ezt mondanám: a természetnek, a művészetnek, a tudománynak nevében. [Részletek]