George Gordon Noel Byron idézet

A nő számára nincsen más, csak egy: mindig szeret, és mindig tönkremegy. [Részletek]

Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű. [Részletek]

Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is. [Részletek]

A keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is úgy tették volna. [Részletek]

A nő szíve egy rész az égből. [Részletek]

Ahogy itt jár-kél, szép, miként A csillagtüzes éjszaka. Fénybe árnyat és árnyba fényt Szűr arca, szeme, mosolya; Oly szelíden ragyog felénk, Ahogy a vad nappal soha. [Részletek]

De bárhogy színlel, épp a bús homály Árulja el, mint a fekete ég A zivatart. Hangot sem ejt a száj. [Részletek]

A tapasztalat olyasvalami, amihez csak közvetlenül az után jut az ember, hogy szüksége lett volna rá. [Részletek]

Ha az úszás olyan jót tesz az alaknak, mi a helyzet a bálnákkal? [Részletek]

"Harmadszorra mondom, hogy szeress." - "Késő. Egyszer kellett volna." [Részletek]

Ha gyanúsan nagy a rend, akkor érdemes elgondolkodni, hogy vajon harmóniáról beszélünk-e vagy megfelelni akarásról. [Részletek]

Az asszony olyan, mint az árnyék. Ha szaladsz utána, elfut előled, ha szaladsz előle, ő fut utánad. [Részletek]

Azt akarod, hogy figyeljek Terád, Magányom ködét így fúrja át Pillantásod: az a pillanat, Amikor észrevetted, Hogy megálmodtalak. [Részletek]

Meg kell tanulnunk a tisztátalan viszonyokból tisztán kikerülni, és ha a szükség így kívánja, tisztára kell tudnunk mosakodni a mocskos vízben is. [Részletek]