George Gordon Noel Byron idézet

De bárhogy színlel, épp a bús homály Árulja el, mint a fekete ég A zivatart. Hangot sem ejt a száj. [Részletek]

Mi a hazugság, végre is? Igazság, mely álarcot hord. [Részletek]

A kutya a legállhatatosabb barát - az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez. [Részletek]

"Csókra" rímel az "élvezet", így lesz verssé az életed. [Részletek]

Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok. [Részletek]

Majd jött a sóhaj mély, heves foka, Lopták mohón egymás tekintetét, Kigyúlt az arc, bár semmi indoka. [Részletek]

A barátság szerelem, szárnyak nélkül. [Részletek]

Hasztalan mondogatja magának az ember, hogy mindig harcolnia kellene a hiúsága ellen. Minduntalan meglepődik, mennyire nagyra tartja magát és munkáját, mennyire érzékeny, sőt túl... [Részletek]

Az ember nem szállhat szembe saját természetével. [Részletek]

Tudod, a házasságban a kornak semmi jelentősége. Azon múlik minden, milyen érett valaki. És mennyire akarja a két ember, hogy sikerüljön. Az egymás iránt érzett felelősség mellett... [Részletek]

Vigasztaljátok a szenvedő alkonyokat, közéjük való kedvesem is Szomorú lángjaival zokogva kergetőzik [Részletek]

Jó reggelt, apám. Üres a kezem, de neked adom ezt a felkelő napot, ami vörös, mindenható, hogy kevésbé szomorú és boldogabb legyél, hogy azt hidd, hogy helyesen cselekszel, és én boldog... [Részletek]

Mindannyiunknak szembe kell néznünk a magunk kihívásaival (...). Azt hiszem, minden attól függ, hogy vállaljuk-e őket. [Részletek]

A szépség csak egy dolog, de nem mindenkinek van ilyen gyönyörű, bársonyos pillantása. A szem színét vagy formáját meg lehet változtatni, de azt nem, ami belőle sugárzik. [Részletek]