George Orwell idézet

A magány (...) nagyon értékes kincs. Mindenki vágyik egy olyan hely után, ahol időnként egyedül lehet. [Részletek]

Ha szeret valaki, viszontszereted, s ha semmi egyebet nem tudsz neki adni, szeretetet még mindig adhatsz. [Részletek]

Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is. [Részletek]

A háború lényege a pusztítás - nem feltétlenül emberi életeké, hanem az emberi munka eredményeié. [Részletek]

Az egyénnek csak abban a mértékben van hatalma, amilyen mértékben megszűnik egyén lenni. [Részletek]

Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos. [Részletek]

Megtörtént dolgokat semmi esetre sem lehet letagadni. Ezeket ki lehet nyomozni, kínzással ki lehet csikarni az emberből. De ha a cél nem az életben maradás, hanem hogy ember maradj, végül... [Részletek]

Az igazság az, hogy meg lehet érteni a várost. Megismerheted, szeretheted vagy akár utálhatod is. Hibáztathatod, vagy megsértődhetsz rá, úgysem változik meg ettől semmi. Végül is te is... [Részletek]

A szeretet nem nézheti az érdemet, mert különben alkuvá válik. [Részletek]

Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden. [Részletek]

Szófogadó gyermek, szerelmes feleség - kifogyhatatlan jólét. [Részletek]

Az ember sose ismeri meg azokat, akiket őrülten imádna. [Részletek]

Valójában nem is léteznek igazán őszinte cselekedetek. Mindig van egy alantas, önérdekű, egyértelműen kevésbé dicséretes indíték, bármilyen jól lapulnak is meg sűrű és sötét... [Részletek]

Nem látjuk meg tulajdon vétkeink, de másokat ítélni készek vagyunk hamar. [Részletek]