George Santayana idézet

Számomra szörnyen megalázó, hogy a földrajzi helyzetem behatárolja a lelkivilágomat. [Részletek]

Az igazság kegyetlen, de szerethető, és akik szerették, azokat felszabadította. [Részletek]

Az emberek többsége nem azért babonás, mert túl sok a képzelőereje, hanem mert azt sem tudja, hogy van neki. [Részletek]

A jó barát az az ember, aki az emberiség azon részéhez tartozik, akivel emberi módon tudunk viselkedni. [Részletek]

Az embernek nem értenie, hanem élnie kell az életet. [Részletek]

Az igazság kegyetlen, de megszerethető, mert szabaddá teszi azokat, akik szeretik. [Részletek]

Aki nem tud szembenézni a múltjával, arra van ítélve, hogy örökké megismételje. [Részletek]

Földre szálló angyalod, ki új csodákkal tér hozzád, láthatod, én nem vagyok. De lángot én is gyújthatok, hogy bánatodnak égboltján felragyogjon csillagod. [Részletek]

Te vagy bennem a bizonyosság, az önvédelem és a gőg, a különbség, az azonosság, a fejtartás mások előtt. Ha jössz, a padló is megéled, körvonalat kap a világ, a tárgyak... [Részletek]

Egy nyelv formái óhatatlanul visszahatnak arra, aki azt a nyelvet beszéli, alakítják az arcát, a házakat, a földet, a szokásokat, az ételt. [Részletek]

Ha az ember forró napsütésben vándorol, nem áll meg útközben, hogy leszakítsa a legszebb virágot. [Részletek]

Kicsi angyal újra szárnyakra kel, De az utolsó dalt ne játszd még ma el! Álmodj tovább, elringat egy dallam, Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan. [Részletek]

Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva, Áhítatos ajkkal hallgatok szavadra, Hogy bár rámtapostál, csókolom a képed, Örvényekbe dobva álmodom a szépet, Szeretlek, imádlak, te... [Részletek]

Minden szép leányon van valami, ami megmarad az emlékezetünkben. [Részletek]