George Topirceanu idézet

Magányod csöndjén áthatolva Suttogás ébred, halk neszek, Éjfélt kongat a toronyóra, Mint álmos, késő üzenet, Az idő hömpölyögve múlván Útjában mindent elragad, Sok-sok órája,... [Részletek]

Szerelmem, fényed nélkül Ébred a nyári nap, De végül Ki veszi számba majd? [Részletek]

Mert semmi se olyan kevés, És semmi se hull úgy a rögbe, Mint a földön az esküvés, Hogy "mindörökre". [Részletek]

Hogyan olvassuk az újságot? Én az utolsó oldaltól, a sportrovattól visszafele haladva szoktam. (...) Hajlok arra a véleményre, miszerint a sportról szóló híradások a legmegbízhatóbbak... [Részletek]

A nők az egy nemhez tartozás alapján szolidárisak, és ez a szolidaritás átlépi még az osztály- vagy kasztkorlátokat is. [Részletek]

Az érzéseimnek nem parancsolhatok, és maga az a tény, hogy az ember szenved, egyszersmind jogot ad rá, hogy szeressen, bárhogy csóválja fejét a világ, s bármily rejtélyt emlegessen is. [Részletek]

Nem akarlak annyira szeretni, hogy tökéletessé váljak tőle! Nem akarok megszelídülni, felpuhulni, ellágyulni! Inkább vad maradok, parázs, dühödt, lobbanékony! Nem fogok aforizmákban... [Részletek]

Igazi filozófus lévén, Szókratész szentül meg volt győződve arról, hogy a bölcs ember ösztönszerűleg igénytelen életet él. Ő maga még cipőt sem hordott; de ugyanakkor a piac... [Részletek]

Voltaképpen minden ember szellemek hordája. A tölgyfa magból származik, ami pedig tölgyfából. [Részletek]

A szépséget sohasem a külcsínben kell keresni, sőt nem is a mögött valahol belül, hanem sokkal inkább valahol felette a magasban. [Részletek]