Georgij Vasziljevics Metyelszkij idézet

A magányos ember hőstette - mindig kényszerű hőstett. A felderítő az ellenség hátában csak akkor dolgozik egyedül, ha elvesztette a kapcsolatát a társával. Az önfeláldozó orvosok,... [Részletek]

Legyünk hálásak a sorsnak, hogy vannak még a földön járatlan ösvények és olyan vidékek, ahová csak nagyon ritkán teszi ember a lábát. [Részletek]

Csak itt, a tundrán, meg talán a tajga mélyén és a sarkvidéki lakatlan szigeteken ismeri meg az ember, mi az igazi egyedüllét. [Részletek]

Elér a végzet, akár a halál; A szarvak kínja ránk van mérve már Az anyaméhben. [Részletek]

Nem az a legrosszabb, ha elesünk, hanem az, ha a földön maradunk. [Részletek]

Idő kell, míg új gondolat, új eszme elterjed, míg mindenütt megértik s megismerik, kivált ha nem olyan formában jelenik meg, hogy bárki rögtön magáévá tehesse; ha meg ellentétben is... [Részletek]

Egy nő szemében sokat veszít értékéből az a férfi, aki bámulatát feltűnően és bőkezűen osztogatja. Hiszen a nő szerint a világon csak egyetlen rajongásra méltó tárgy van, s ez ő... [Részletek]

Nem azt szeretjük, ami a legszebb, hanem azt, ami a legnemesebb gondolatokat ébreszti bennünk. [Részletek]

A jó lelkiismeret neveti a hír hazugságait. [Részletek]

Ha már mindannyian vetnek, akkor törvényszerű, hogy mindannyian aratnak is! [Részletek]