Gerlóczy Márton idézet

Csak olyasmire mondja az ember, hogy megbánta, aminek következményei befolyásolják az életét, vagy másokét, s ami lelkiismeret-furdalást hoz ki belőle. [Részletek]

Igenis itt kell maradni, meg kell próbálni rendbe rakni a környezetet, ahol élsz, mert ha itt nem sikerül, akkor sehol se. Én ezt fogom tenni. És tudod miért?... Mert szépnek látni könnyű... [Részletek]

Az élet ott kezdődhet, ahol a magány véget ér. [Részletek]

Én megértem, hogy valaki keresi önmagát, és hogy ennek az egydimenziós álomnak megfeleljen, jelmezt ölt, no de miért mindenki ugyanazt? [Részletek]

Nem sajnálom már azokat, akik nem tudnak mit kezdeni az életükkel és a tehetségükkel, mert lényegében mindenki ilyen, és mindenkit nem sajnálhatok. [Részletek]

Örülök, hogy élek, és kész. Illetve nem érdekel, hogy nem örülök, hogy élek, de ez végeredményben ugyanaz. [Részletek]

A boldogtalanoknak létezik egy eldorádója, ahol boldogok, mert boldogtalanok lehetnek? [Részletek]

S nem fog borulni le rám senki se sírva, Ha majd távozom az örök-néma sírba. [Részletek]

Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki? [Részletek]

Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket. [Részletek]

Ha valaki meghal, akit szerettünk, egy ideig még szomorúak lehetünk, ameddig csak szükséges, de nem tarthatod magadban a szeretetet, amit iránta éreztél (...), mert a szeretet nem ér... [Részletek]

A depresszió nem vezet sehova, csak kiszorítja a szuszt az emberből. [Részletek]

Csak azt lökhetik félre, aki magától amúgy is félrelépne. [Részletek]

A hírnév hűtlen barát. [Részletek]