Gyöngyvér idézetek

Csodákat tiportam sárba Önmagam a börtönbe zárva. [Részletek]

Emléked sivatag, S már templomod romokban áll. Rongyba öltöztek vágyaim, Nincs pillanat, mi bánthatna már. [Részletek]

Halott ez a szerelem, Hiszen új virágot nem hajt Szíved csak havat hint, Néma búcsút, keserű kínt. [Részletek]

Nincs rózsa, mi érted nyílna... Nincs tövis, mi vérem ontaná... Nincs szó, mit szívem írna... Minden álmom s tündérem szabad már. [Részletek]