Halász Margit idézetek

A fene gondolná, hogy néha mekkora galibát tud okozni egy istenverte törött tükör! Jobb lenne tán, ha az ember sohasem nézne szembe önmagával, csak tenné a dolgát, dolgozna, enne, inna... [Részletek]

A gyermekek megérzik anyjuk halálát, az anyák pedig a gyermekükét. Így van ez, mióta világ a világ, és milyen megnyugtató, hogy erre nincs logikus magyarázat, senki sem érti, mégis... [Részletek]

A halál az embernek túl nagy falat, állandóan megakad a torkán, mint az a bizonyos almacsutka, legjobb lesz Istenre bízni. [Részletek]

A majdnem egy gátlásos, szorongó, önmagát szégyellő nem. [Részletek]

A pénz elvileg boldogít, de kifejezetten rosszat tesz az emberrel, ha van. [Részletek]

A százszor semmi is csak semmi marad. [Részletek]

Ahol csókolóznak, ott túl nagy baj nem történhet. [Részletek]

Aki hisz és remél, de legfőképpen bízik, annak általában adatik. [Részletek]

Az élet gyakran visszakézből pofán csap bennünket azzal, amit verejtékes küzdelemben olyannyira el akarunk tolni magunktól. [Részletek]

Az élet mindig bonyolultabb, mint ahogy azt egy jó szándékú vackor kanca elgondolja. [Részletek]

Az élet nagyon kegyetlen, nem olyan, mint a mesében, hogy hipp-hopp, az legyek, ami akarok, még a legjobb esetben is csak annyi, hogy lehetek valami, és kész. [Részletek]

Az ember a saját feje szerint úgysem tud jó döntést hozni. Hiába mérlegel, hiába írja egymás mellé a jót és a rosszat. Azt még egy gyerek is tudja, akinek a szülei folyton csak jót... [Részletek]

Az ember már csak ilyen, különösen édes neki olyan dolgot cselekedni, melynek következményéről halványlila gőze nincs. [Részletek]

Az idő a nagyobb úr, valami olyasféle dolog, ami fölötte áll az emberi akaratnak. Jön, megy, rohan, fut, telik, késik, múlik, száll, vánszorog, és mindezt egy kényúr önkényességével... [Részletek]