Heinrich Heine idézet

Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene. [Részletek]

Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög. [Részletek]

Leheverünk a gyepre, hol pálmák árnya ring, s álmodjuk mindörökre szerelmes álmaink. [Részletek]

Csak életerős ifjúság vív a szenvedéllyel tusát, hajsza az, esküvés, dübörgés, no meg a kölcsönös lelki gyötrés! [Részletek]

Mi nagy, mi jó s szép, annak mindég rossz a vége. [Részletek]

Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát. [Részletek]

Napok, órák, ezredévek csillagosan mendegélnek; szürke szörnycsigák csapatja hosszú szarvát nyújtogatja. [Részletek]

A halál feldolgozásának fázisai. Gyűlölet mások iránt, gyűlölet magad iránt, nihil, mások megalázása, megalázkodás, tisztulás, belenyugvás, újrakezdés értékteremtés nélkül,... [Részletek]

Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál. [Részletek]

Az emberek könnyebben bocsátanak meg annak, aki téved, mint annak, akinek igaza van. [Részletek]

Tisztelni valakit - a szó igazi értelmében - csak az tud, aki önmagát is tiszteli. [Részletek]

Mindennek, ami az életünk része, minden embernek, minden kapcsolatnak, mindennek oka van. És ha nagyon figyelsz, akkor kristálytisztán tudod, hogy mi a következő lépés. Olyan, mint egy... [Részletek]

Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott. [Részletek]

Amit teszek, már érted és veled, mert most vagy végképp itt és velem. [Részletek]