Henry Wadsworth Longfellow idézet

Fél életem oda, s év év után Hogy szökjön el, hagytam: ifjúkorom Álma, dalokból épített torony, Büszke, magas - ábránd maradt csupán. Nem tunyaság, nem szenvedély nyomán Támadt... [Részletek]

Mi az alapján ítéljük meg magunkat, amit szerintünk képesek vagyunk megtenni, miközben mások az alapján, amit már megtettünk. [Részletek]

Minden embert bánt valami, amit titkol a világ elől és gyakran megbélyegezzük azzal, hogy rideg, pedig csak szomorú. [Részletek]

Ha beláthatnánk ellenségeink lelkébe, annyi szomorúságot és szenvedést találnánk, hogy megenyhülnénk irányukban. [Részletek]

A legtöbb ember kis dolgokban sikert érhetne el, ha nem kerülne bajba nagyra törő ambíciói miatt. [Részletek]

Semmi sem rossz, vagy haszontalan. Minden dolog a maga helyén a legjobb. [Részletek]

A dalos embert Isten küldte, hogy dala víg és szomorú legyen, a kemény szív attól meglágyuljon és minket a mennybe felvigyen. [Részletek]

Úgy alakítsuk tehát lelkünket, mintha már a befejezéshez értünk volna. Semmit se halasszunk el. Naponta egyenlítsük ki a számlánkat az élettel szemben. Az életnek az a legnagyobb... [Részletek]

Az élet nem volt feltétlenül jobb úgy, hogy több ezer mérföld távolság volt közöttük, de feltétlenül könnyebb volt. [Részletek]

A titok önmagában semmi, de a trükk, amihez felhasználod, az minden. [Részletek]

Ígérhetném, hogy szeretni és tisztelni foglak, hogy veled leszek betegségben és egészségben, mondhatnám, míg a halál el nem választ, de nem fogom. Ilyeneket csak az optimista párok... [Részletek]

Milyen furcsa, hogy legtöbbször nem a személy, hanem a helyzet miatt leszünk szerelmesek... és gyűlölni is ugyanígy gyűlölünk. [Részletek]

Az ő halálát nem a teste szenvedte el, hanem a lelke. Látszólag viszonylag jó egészségi állapotban volt továbbra is, belül azonban meghalt. [Részletek]

A szeretet a másik ember javát keresi, míg a megfékezhetetlen harag a másik romlására tör. [Részletek]