Ismerős Arcok idézetek

A hazát ott találod lovaknak szemében, Felszántott föld szagában, gyümölcsök ízében, A Himnusz bánatában, temetők csendjében, Apám minden szavában s nagyanyám hitében. [Részletek]

A kéklő nagy vízen túl, a világ túloldalán Boldog lehetnék én is talán. De mit ér a boldogság, mi ott várna rám, Ha elveszni látlak, édes hazám. [Részletek]

A zenész dolga, hogy zenéljen, a szívem mélyéig elérjen. Az író dolga, hogy meséljen, de igazat írni ne féljen. [Részletek]

Ablakok mögött, Zokogó esőben Elfolyó arcok lesnek rám [Részletek]

Ahogy az erdeinket pusztítják Úgy pusztul vele a népünk S mikor az utolsó fát kidöntik Akkor lesz nekünk is végünk. (...) Megmondom én, hogyan lehet Hogy magyarként éljük a jövőt:... [Részletek]

Annyi minden történt, és nem beszéltünk régen, Pedig senki nem figyel rám úgy, mint ő. Hazám felé csillag vezet fenn az égen, Olyan, mint az álom, csak élesebben látom, úgy, mint ő. [Részletek]

Az Anyám dolga, hogy ne sírjon, ha nagyon félt, akkor behívjon. Az Apám dolga, ha ajtót nyit, ne úgy köszöntsön, mint akárkit. [Részletek]

Az ostorom saját hátamon csattan, Minden pofont magamnak adtam. Egy darab a fényből, bennem a szándék, Nem verekednék, már nem anyáznék. Megláttam, ahogy vergődik énem, De nem hagyom el,... [Részletek]

Csak úgy lesz egyben a test és a lélek, hogy törvénnyé válik, ami érték volt rég, hisz attól lesz örök és élő a nemzet, hogy magyar a kezdet és magyar a vég. [Részletek]

Eltűnni csendben, az volna jó, Ne fájjon többé, ha hazug a szó, Ne kelljen látnom, ha nem esik jól, Ne halljam meg, ha nem rólam szól. [Részletek]

És ha én már nem is leszek, Az ígéretem megmarad, Tudom, mikor árulsz el majd, S velem együtt önmagad. [Részletek]

Fájni már nem fog, látom magamon, Ha megpróbál, hát nem hagyom. Csak a leszedett képek szürke nyomai Röhögnek rajtam a falakon. [Részletek]

Ha elfelejtesz, sáros lábbal Taposol majd szívemen, Készülj, mert meg nem bocsátunk Sem én, sem az istenem. [Részletek]

Ha látnám a fényed, Jobban nem vágynám. Ha tudnám, hogy érzed, Akkor sem bánnám, Hogy épp úgy, mint mások, nem láthatlak már. Ha a szívemben tudlak, az több annál, ami jár. [Részletek]