Jókai Anna idézet

Nem a szakítások, még csak nem is a halálok az igazán tragikusak: hanem a megváltoztatás lehetetlenségének képzete. [Részletek]

- Hogy van ez? Mi vagyok én neked? (...) - Egy darabka élet. Tudod, mik vagyunk? Két kis tölcsér, amelyen ugyanaz a levegő áramlik át. [Részletek]

Aki nem tud és nem is próbál szeretni, az a szeretetet fogadni se képes. [Részletek]

Nem az a probléma, hogy nincs Isten, hanem az, hogy van, de minek? Miért kellett egyáltalán teremteni, miért vagyunk, az egész mire jó? [Részletek]

A múlt is létezik - valahol, egy más szférában - megcsonkíthatatlanul. Visszük a jövőbe magunkkal - de nem azért, hogy ismételjük, hanem hogy ne felejtsük, miért történhetett, ami... [Részletek]

Az ember egy kicsit mindig emelkedik. Én legalábbis úgy tekintem ezt a cudar, kemény, de néha tündöklően szép életet, hogy olyan, mint egy óriási felfedezőút. [Részletek]

Mikor ír az ember? Ha boldog, nem ír. Csak ha visszaemlékszik a boldogságra. [Részletek]

Akinek rejtegetnivalója van, nem engedheti meg magának, hogy beszéljen. A fiúk a katonai hírszerzésnél jól tudták ezt a háborúban. Ha elfognak: mondd meg a nevedet, a rangodat, a... [Részletek]

Nem tudjátok bebeszélni magatoknak a szerelmet. Nem kell hozzá több napi gondolkodás. Ha szerelmes vagy, nagyon gyorsan rájössz, és teljesen biztos vagy benne. [Részletek]

Férfivé bennünket az asszonyoknál nem az első győzelem avat, hanem az első vereség! [Részletek]

Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak. [Részletek]

Amit elképzelünk, még nem tekinthetjük megtörténtnek. [Részletek]

Én a magam ura vagyok. Egy kapcsolat mindent összezavar. Valaki sérül benne. Kinek kell az? [Részletek]

A művelt embert elsősorban a pontosság jellemzi. [Részletek]