Jorge Luis Borges idézet

Boldog, aki másoknak megbocsájt, és az is, aki megbocsájt magának. [Részletek]

Az igazságot se vidd túlzásba; nincs ember, akinek egy nap leáldoztával ne lett volna többször is oka hazudni. [Részletek]

Minden ember követett el bűnt. A bűntelenség nem emberi tulajdonság. Aki gyűlölettel néz egy emberre, az a szíve mélyén már meg is ölte. [Részletek]

Csak aki meghalt, az a miénk, csak az a miénk, amit elveszítettünk. [Részletek]

Boldog, aki nem ragaszkodik ahhoz, hogy igaza legyen, mert senkinek sincs igaza, és mindenkinek igaza van. [Részletek]

Jó azoknak, akik nem szomjazzák az igazságot, mert tudják, hogy kegyes vagy kegyetlen sorsunk a véletlen műve, amely kifürkészhetetlen. [Részletek]

A könyvtárrendezés a kritika egyfajta csendes és szerény művészete. [Részletek]

Az ember sose lehet biztos abban, mit fognak csinálni a szavak, amikor hallótávolságon kívülre kerülnek. [Részletek]

Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szívemben és a csendben szavad szólt csak, mindennél szebben. [Részletek]

Ó, Mikulás, jó öreg, hullt színekből és hangokból míg összeáll csodád, hol vagyunk már a hajszolt holnapokban! Fáradt jelenből hajlunk múltba át. Nem gyermekkorba kívánkozom... [Részletek]

Soha nem volt barátom. (...) Volt szeretőm, ellenfelem, pasim, haverom, egyéjszakás partnerem. Eleget próbáltam ahhoz, hogy tudjam, hosszú távon egyik sem fog működni. Nem tudtam megnyílni... [Részletek]

Gondolkodásom elfogyó erejével lassan tapogattam a titokzatos élet megfoghatatlan értelmét. [Részletek]

Azt hiszed, hogy egy pont felé haladsz, de ennek a pontnak csak az adja a létjogosultságát, hogy szereted. Pihenj egy kicsit, de amint tudsz, állj fel és menj tovább. Mert amint megtudta, hogy... [Részletek]

Kellenek a megbánni valók, amíg a szép emlékek is velünk vannak. Mindenki követ el hibákat, csak legyen elég időnk helyrehozni őket. [Részletek]