Juhász Gyula idézetek

Itt nyugosznak ők szelíden, Béke, üdvösség velük, Megpihenve, tiszta hitben Él tovább is szellemük. [Részletek]

Játszom a jövővel És a szerelemmel, Az én eltört, árva, Furcsa életemmel. [Részletek]

Kattog a vonat lassan, lassan, Letűnnek kedves, régi tájak, Nincs zug, hol lelkem zokoghasson, Ezek a tájak ó be fájnak; Eljön-e még - emléketek? [Részletek]

Könyvekre hajtom le a fejem, Mint fáradt vándor sírhalomra; Könyvek, ti bölcs és végtelen Sírok, nem adtok már nekem Vigasztalást a végtelen napokra. [Részletek]

Köröttem mindenütt békés keresztek S mély nyugalom beszédes csöndje hallgat. Mely minden bölcsességnél igazabb. [Részletek]

Köszönöm e borús szerelmet, Hogy lelket ad nekem a lelked. [Részletek]

Lakásom lesz a hetedik magány, A halál felé nyílik ablaka. Kertjében csak emlékek teremnek S lakója csak a lelkem lesz maga. Kertjében örök emlékek teremnek, Nem érnek mérges vágyak... [Részletek]

Legyen bár tenger a hibád, Én soha észre nem veszem. Te mindörökké szép maradsz, Miként az első szerelem! [Részletek]

Lehet, hogy gyenge néha még a hangunk, Lehet, hogy léptünk még bizonytalan, De indulunk: a szépet, jót akarjuk S érezzük, hogy hitünknek szárnya van! [Részletek]

Ma jött az első csöndes férfibánat És lágyan érintette szívemet, Mint nyárutó esője néma fákat, Melytől az első holt levél pereg. Ma jött az első, csöndes férfibánat, Ma... [Részletek]

Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó, de mégis, Ne hidd, szivem, hogy ez hiába volt! És hogy egészen elmúlt, ó, ne hidd! Mert benne élsz te minden... [Részletek]

Magányos este, fázós és beteg, Már nem akarlak, és nem értelek. [Részletek]

Még néha jön, hogy újra fáj a múltak Eltűnt szerelme, túl e tájakon, Hová szelíd gőgömmel elvonultam, A néma röggel s hűs éggel rokon. [Részletek]

Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha. [Részletek]