Jurij Trifonov idézet

Azt gondoltam, hogy az emlékezést kapjuk kárpótlásul a legkedvesebbért, amit elvettek tőlünk. A természet az emlékezettel kárpótol a halálért. Ez a mi nyomorúságos halhatatlanságunk. [Részletek]

Nincs ármányosabb szövetség, mint ami az álszerelemre épül. Ebből csak boldogtalanság, pusztulás származhat, vagy sótlan, csüggedt tengődés, amit mindennek lehet nevezni, csak életnek... [Részletek]

A félelem az emberi tudat legmegfoghatatlanabb és legtitkosabb rugója. [Részletek]

Ritka adomány, ha valaki semmilyen. Azok, akik ilyen zseniálisan semmilyenek tudtak lenni, rendszerint sokra viszik. Az egésznek az a titka, hogy akinek dolga akad velük, saját vágyaikat és... [Részletek]

Mindent meg lehet szokni, még az emberi erőt meghaladó terhet is; a kövér ember is megszokja, hogy húsz-harminc kilós súlyfölösleget cipeljen állandóan. [Részletek]

Az emlékezet a fölösleges dolgok raktára, afféle kamra, melyben régi cipőkkel telegyömöszölt poros kosarak, leszakadt fülű kofferok, mindenféle rongyok, ernyők, üvegek, albumok,... [Részletek]

Azt mondják, olyan ember vagyok, akivel nem lehet együtt dolgozni. Beképzelt, goromba, önző, és a többi. Nem vagyok tekintettel mások érdekeire. Magam ellen hangoltam a kollégáimat. És... [Részletek]

A nők hajlamosak merev osztályokat kialakítani. Rétegzett társadalmakat hoznak létre. A rétegzett társadalom pedig örök kihívás az erőszaknak. Nem esik szét. Felrobban. [Részletek]

Életünk döntő cselekedetei, vagyis azok, amelyek esetleg egész jövőnket megszabhatják, többnyire meggondolatlan cselekedetek. [Részletek]

Én azt hiszem, az emberek jóságában csak azok tudnak hinni igazán, akiknek minden reményük elveszett. [Részletek]

Ó igen, adni kell, adni, mindent odaadni. Munkát, erőt, életet. Pénzt, ruhát és kenyeret. Könnyet, mosolyt, simogatást. Jó szándékot, jó akarást, imádságot, egészséget. Melegséget,... [Részletek]

Néhány ember a gondolataiba menekül az élet elől. [Részletek]

Miért rettegnek oly sokan a csendtől? Mi félelmetest hallanak ki belőle? [Részletek]

Minden, amire gondolunk, formálja, alakítja jövőnket. Ha aggodalmaskodsz, vagy félsz valamitől, a nap végére még több hasonló érzést hívsz magadhoz. [Részletek]