Jurij Trifonov idézet

A félelem az emberi tudat legmegfoghatatlanabb és legtitkosabb rugója. [Részletek]

Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az... azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben. [Részletek]

Akinek botfüle van, annak minden muzsika lárma. [Részletek]

Csak a jelentéktelen ostobaságokat őrzi meg híven az emlékezet. Azokon nem fog az idő. Hallhatatlanok. [Részletek]

Azt mondják, olyan ember vagyok, akivel nem lehet együtt dolgozni. Beképzelt, goromba, önző, és a többi. Nem vagyok tekintettel mások érdekeire. Magam ellen hangoltam a kollégáimat. És... [Részletek]

Mindent meg lehet szokni, még az emberi erőt meghaladó terhet is; a kövér ember is megszokja, hogy húsz-harminc kilós súlyfölösleget cipeljen állandóan. [Részletek]

Azt gondoltam, hogy az emlékezést kapjuk kárpótlásul a legkedvesebbért, amit elvettek tőlünk. A természet az emlékezettel kárpótol a halálért. Ez a mi nyomorúságos halhatatlanságunk. [Részletek]

A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén. [Részletek]

Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog... [Részletek]

Jól döntöttél? Rosszul döntöttél? - A végén fogod megtudni. [Részletek]

Nem a rátalálás volt az életcélom, ez csak a szükséges feltétele volt. Most, hogy mellettem van, elkezdődhet végre az életem. [Részletek]

Utolsó napodra annyid marad, amennyit másoknak adtál. [Részletek]

Add, hogy ne engem szeressenek, hanem én szeressek, mert akkor kap az ember, ha ad. [Részletek]

Hogyan várhatod, hogy kezedben kinyíljon a virág, ha egy vulkán izzik szívedben? [Részletek]