Kahlil Gibran idézet

A szomorúság olyan fal, amely elválaszt két kertet. [Részletek]

Ha azt látod csak, amit megvilágít a fény, és azt hallod csak, amit a hang közöl veled, úgy a valóságban sem látni, sem hallani nem tudsz. [Részletek]

A szépség az örökkévalóság, mely önmagát tükörben szemléli. De ti vagytok az örökkévalóság, és ti vagytok a tükör is. [Részletek]

A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából. [Részletek]

Ha elrejtőzöl szívemben, nem lesz nehéz rádtalálni. Ám ha saját álarcod mögé bújsz, hiába is keres bárki. [Részletek]

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. (...) Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. [Részletek]

A jó tanító nem saját tudásának gyümölcseit osztja meg a tanítványaival, hanem megmutatja nekik, hogyan arassák le saját gondolataik gyümölcseit. [Részletek]

A repülő feltalálása semmiség. A felépítése már valami. A repülés: az minden. [Részletek]

Minden kapcsolat egy erősséget vagy egy gyengeséget táplál benned. [Részletek]

Tulajdonképpen kész csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem fojtották meg teljesen a kutatás szent kíváncsiságát. E kényes kis virágnak ugyanis az öntözés mellett leginkább... [Részletek]

Két régi levél a gyártól: a tejet a lótrágyalével ígérték! [Részletek]

Azt szerették volna, ha egy rendes lánnyal kezdek járni, félrerakom a pénzt, összeházasodunk, aztán letelepszünk, és szerzek magamnak egy rendes, állandó munkát. Aztán csendben... [Részletek]

Síromnál sírva meg ne állj! Nem vagyok ott, nincs is halál. [Részletek]

Regényeset mesél a csend. [Részletek]