Kalapács idézet

A lelkem még dermedt, túl régen tart a tél, Veled meglelhetném mindazt, amit elvesztettem rég. Melegítsd fel a szívem, kérlek fogadd el zálogát, Jöjj el vadvirág, szirmaid szórjad rám.... [Részletek]

Eljön-e újra, mi elmúlt rég, Álom volt-e a szép remény, Lobban-e még az a gyertyafény, Az elesett Hősökért? Mert az a nép még mindig él. [Részletek]

Mikor nem tudod, miért fáj, Amikor érzed, hogy szólni muszáj, Akkor is, hogyha nincs esély, Csak a saját utadon járj! [Részletek]

Könnyek között jöttem emberként élni, Anyám karja féltőn vigyázott rám. Az első bánatomra egy mosoly volt a válasz, Nincs baj, az élet ilyen, néha fáj. [Részletek]

Talán csak álmodod mindazt, amit élsz, S a halál a felébredés. [Részletek]

Harcoltál, véreztél kínodban ráéreztél az élet fájhat kegyetlenül de nem az, ami megöl. [Részletek]

Felejteni sokféleképpen lehet. Úgy is, hogy nem a lényegre akarunk emlékezni. [Részletek]

Az egymástól eltérő, sokszor nehezen összebékíthető valóságélmények összeegyeztetésének szüksége az, amely választásokra kényszerít, döntéseket mozgat. [Részletek]

S minthogy Istent ítéltem minden bölcsesség kútfejének, helyesnek és szükségesnek véltem, ha segítségért hozzá folyamodom; e célból írtam az alábbi kis imádságot, és... [Részletek]

Az emberek többsége nem tudja értékelni a csöndet. Folyamatos beszédkényszerük van. Beszélek én is, csak jobban szeretem, ha van is valami mondanivalóm. [Részletek]

A nők mosolya elfelejteti, hogy a tavasz rövid. [Részletek]

Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos. [Részletek]

Megszületünk, s gyerekfejjel még azt hisszük, hogy itt valami mese vár, csodavilág - aztán rájövünk, hogy az egész csak pocsék, fárasztó realitás. [Részletek]