Kálmán Mária idézet

Az élet szépsége éppúgy belefér egy pillanatba, mint száz évbe! [Részletek]

Szerettem volna ott lenni az esküvőn Ahol elámultak rajtad, a nőn És megéljeneztek Tiszteltek és szerettek Büszkén lépdelt a ló Csikorgott a hó Ömlött az eső, Kisütött a nap Két... [Részletek]

Ne akard készen kapni a másik utat: teremtsd meg. [Részletek]

Elvesztettem valamit nagyon, nagyon, És nem is kapom vissza, hogyha hagyom, De létezem, tehát fölháborodom! És ÉN soha föl nem adom! [Részletek]

Legszebb emlékemnek megmaradt a szád. Nem azért, mert csodásra faragta Egy michelangelói véső, Hanem mert örök-örökül hagyta Megértenem, mit jelent: - Késő! - Későn találtál meg,... [Részletek]

Az ember csak akkor ismeri föl a határokat, amikor átlépi. [Részletek]

Hit, remény és szeretettel Mindig visszaél az ember. Hiába mond Miatyánkot Mögé mormolja az átkot. [Részletek]

Ne ragaszkodj semmihez, és tiéd a világ. Igazából semmi sem tűnik el, csak tanít: az életre, arra, hogy ha valami a tiéd, veled marad. Sőt. El is tűnhet, de ha kell, rá fogsz bukkanni.... [Részletek]

A tökéletesség taszító. Különösen, ha másban véljük felfedezni azt. [Részletek]

Kétséges, hogy a remény (...) fennmaradhat-e a szeretet ösztönzése nélkül. Olyan védtelen és bolondos valami a remény. [Részletek]

Az emberi természet olyan, hogy mindig kiharcol magának önfeledt pillanatokat. [Részletek]

Ha én meg akarok házasodni, és a nő hozzám akar jönni, akkor neki is meg kell halnia olyanként, amilyen volt, és nekem is meg kell halnom olyanként, amilyen én voltam. És újra kell... [Részletek]

Nincs veszélyesebb a kölykökre, mint egy fegyverekkel telepakolt lakás. Kivéve talán a szülőket. [Részletek]

Ha távolról tanulmányozol egy tárgyat, csak az alapelvét láthatod. [Részletek]