Kálnoky László idézet

Megváltásban kár volna hinned, húzódj hát barlangodba vissza. A valóság csak meglegyintett. Temetkezz gyötrő álmaidba. [Részletek]

Az a kis ember ott belül ugrál, torz fintort vág, nevet; fejedben lakik, agyvelőd az ágya, ablaka szemed. Ha torkod sírás fojtogatja, s keserűséged könnybe gyűl, szemtelen hangján... [Részletek]

Az idő szintjei... Termek, ahol szót sem érdemlő célokat idétlen tánclépésekkel kerülgetünk. [Részletek]

Álmos vagyok, gubbasztok egymagam, kedvem, mint ázott zászló vászna, lóg, sötétben őrizem az emlékedet, mint arcképet a becsukott fiók. Unatkozom, nincs semmi, ami bánt és mint tanyán... [Részletek]

Szomorú bámészkodni ténferegve, mások felett felragyogó egekre, mások felé forduló mosolyokra. [Részletek]

Elzárkózva mindenkitől, zsibbasztó tüzekben megedzve, fájó tüskék nőttek szívemből, sebekkel vagyok keretezve. Mit bánod Te, hogy e keret mi? s olyan mindegy, mi lesz belőlem. Istenem,... [Részletek]

Nem tagadom, milyen szörnyen kívánlak; szívem pokol, megmutatom, hogy ég; de hisz tudod, választóvíz szerelmem, melyben megtisztul az érzékiség. Nekem szabad egyedül Érted égnem; ... [Részletek]

A hallgatás a legocsmányabb árulás. [Részletek]

Hát nem volt boldogabb az ősi Semmi az új semminél, mely valaminek tudja magát? Miért kellett bágyadt mosolygásainknak önmagukra ébredniök az élet ágyán? Miért döngetünk véres... [Részletek]

Szent elgondolás: volt egy Jézus, Ki Krisztus volt és lehetett És szerette az embereket. [Részletek]

Ámulni még, ameddig lehet, amíg a szíved jó ütemre dobban, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyermekkorodban. [Részletek]

Nagyon jól ismerem azokat az embereket, akik a közjóért hozandó áldozatokról szónokolnak. De sohasem magukra gondolnak! Ha azt halljátok valakitől, hogy "előre, bátor elvtársaim!",... [Részletek]

Őrizd meg az álmaidat. Soha nem tudhatod, mikor lesz szükséged rájuk. [Részletek]

Szörnyen hangzik, de a legizgalmasabb öltözékek általában a legszegényebb emberektől erednek. [Részletek]