Kanehara Hitomi idézet

Én nem akarom ismerni önmagam. Egyenként megérteni, felismerni és elfogadni a bennem lakozó több százmillió ént számomra a kínzással volna egyenlő. Mint holmi egyszemélyes szumó,... [Részletek]

Elhatároztam, hogy úgy tekintek a szavaidra, mintha zenei hangok volnának. [Részletek]

Amiben nincs misztikum, abban nincs vonzerő. [Részletek]

Bármennyire szereti két ember egymást, ahol nincs fizikai kontakus, ott a szerelemnek sincs értelme. [Részletek]

Nehéz napról napra úgy élni, mintha valami törékeny holmival kellene bánnia az embernek. Ám amíg e törékeny holmi számomra becses, az életem továbbra is idegesen és naivan telik. [Részletek]

Ha valóban nincs olyan hely ezen a világon, ahová nem ér el a nap, akkor nincs más módja, hogy elbújjak, mint hogy a saját árnyékommá válok. [Részletek]

Nem kínlódtam utolsó stádiumos rákkal, mégis úgy éreztem, sürget az idő. Néha egyszerűen csak szükségét érezzük, hogy siettessük a dolgokat, minden különösebb ok nélkül. [Részletek]

Nincs szükségem egy olyan barátra, aki változik, amikor én változom, és aki bólint, amikor én bólintok; az árnyékom azt sokkal jobban csinálja. [Részletek]

A boldogtalanságot sem adják ingyen. Az írói munka - akármilyen minősége - megköveteli, hogy a szívet, az ideget és az eszméletet valamilyen, az átlagos életérzésnél perzselőbb... [Részletek]

Az embernek úgy kell a mese, mint az édes álom. [Részletek]

Mert mi más értelme lenne az életnek? Hozd ki azt, ami benned van, ne rejtegesd, szeresd, vállald fel, dolgozz rajta, mutasd meg. Idővel megéri majd. [Részletek]

Miért csak magunkat szeretnénk másokban? És miért csak akkor vagyunk érzelgősek és meghatottak, ha rólunk van szó? [Részletek]

Aki mindig meg akar felelni mások elvárásainak, az lemondott arról a lehetőségről, hogy önmagáért szeressék. [Részletek]

A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja. [Részletek]