Kanehara Hitomi idézet

Én önszántamból választottam olyan életet, amelyben nem lehet (...) kifogásokra hivatkozni. Én a papírsárkányéletre vágytam, amelyben nem kell iskolába járnom, másokkal együtt... [Részletek]

A halottak már nem mesélnek, mondják. Nincs annál borzasztóbb dolog, mint mikor már nincsenek se érzéseid, se gondolataid. Ezért nem értem azokat az embereket, akik vagyonokat költenek... [Részletek]

Mit jelenthet az, hogy nincs meg köztünk a harmónia? Van egyáltalán olyan, hogy harmonikus kapcsolat? [Részletek]

Akárhogy is nézzük a dolgokat, a hazugság az hazugság marad. Ha bizonygatni akarnám, hogy amit tudat alatt hazugságnak érzek, mégsem hazugság, az olyan volna, mintha a hazugságot... [Részletek]

Bármennyire szereti két ember egymást, ahol nincs fizikai kontakus, ott a szerelemnek sincs értelme. [Részletek]

Mert ha le is dobnám, le is mosnám, akkor se venné észre senki, hogy mennyire csodálatos személyiség vagyok. Amit pedig mások nem vesznek észre, az minden bizonnyal nem is csodálatos? [Részletek]

Nem szokásom feladni a harcot, mindig a legvégső pillanatig próbálok kitartani, ami persze általában a legrosszabb eredményt szüli. Hiába vagyok ennek tudatában, nem tudok rajta... [Részletek]

- El tudod képzelni, mennyi munkával jár két összetört szívet megragasztani? - Ha rajtam múlik, a te szíved nem fog összetörni. Életem legfontosabb feladatának tekintem, hogy boldoggá... [Részletek]

A szerény embernek jellemző vonása, hogy készen fogadja el baráti körét úgy, ahogy az alkalom hozza. [Részletek]

Nem félek a haláltól, mert úgy érzem, ha majd valóban előtte állok, már nem fogok gondolkodni. [Részletek]

A nagy életproblémák sohasem oldhatók meg mindörökre. S ha egyszer úgy tűnik, hogy megoldódtak, az mindig veszteség. Értelmük és céljuk - úgy látszik - nem a megoldásukban rejlik,... [Részletek]

Az asszonyszívet könnyen meglágyítja a gyöngédség, a részvét. [Részletek]

A gyermek nyugszik anyja méhén, a hulla fekszik sírja mélyén - oly egy a kezdet és a vég. [Részletek]

Isten keze nem hagyta abba azt a mozgást, amellyel az örökkévalóságra velünk együtt írja hosszú vagy rövid sorokban, a vesszőkig és a legparányibb pontig azt a könyvet, amelynek csak... [Részletek]