Kannás Alajos idézet

Csak egy kézmozdulat, egy enyhe árny az arcon, elég neki, hogy hírül adja, mit akar, hogy gondolata zaj nélkül szárnyra kapjon, szelíd eső gyanánt s nem mint a zivatar. [Részletek]

Az emlék is csak emlék a lemondások rozsdával belepték a csendet is... [Részletek]

Soha sem estem kétségbe eddig, s ezután már úgyis késő. [Részletek]

Lassacskán nálunk lehetetlenné válik a lehető is. [Részletek]

Senki se léphet ki saját magából. Én se léphetek ki magamból. [Részletek]

Nem a szerelem a legdrágább érzelem (...). A legdrágább érzelem a gyűlölet. Mert a gyűlölet élve emészt el, jóval azelőtt, hogy megölne. [Részletek]

Egy embert akkor látunk a legtökéletesebbnek, amikor beleszeretünk. (...) Később meg kell tanulnunk elfogadni az összes hibáját is. [Részletek]

Sokan élnek, akik halált érdemelnek, és néhányan meghalnak, akik élhetnének. [Részletek]

- Azt mondtam, nézz a szemembe! - Most ezért üljek ki a motorháztetőre? [Részletek]

Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs. [Részletek]

Az ember annyit álmodozhat a lehetetlenről, amennyit csak akar, de az álmok mindig eltűnnek, amikor felébred. [Részletek]