Kántor János Kurszán idézet

Szemed varázsa még ott lobog a rózsák hulló szirmain. [Részletek]

Terhet raktak rám s én ettől könnyű lettem. De nem súlytalan. [Részletek]

Izzó gondolat - szívemhez közelítem s így neked adom. [Részletek]

Nyugtatom kezem rajtad s szívem oly zajt csap, akár egy malom. [Részletek]

Csodák tükrében addig tart meg az álom, míg feljön a Nap. [Részletek]

A csend üvegén a lélek fénytörése hangtalan sikoly. [Részletek]

A Megismerés s megmérettetés között magad vagy az Út. [Részletek]

Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge. [Részletek]

Néha a korlát olyan gyenge, hogy csak hozzá kell érni, és máris leomlik. [Részletek]

Ahhoz, hogy elérjünk valamit ebben a világban, az szükséges, hogy megtegyük, amit tennünk lehet, tennünk kell és tennünk illik. [Részletek]

A vallások semmivel sem inkább örök érvényűek, mint a nemzetek. Egy vallásnak - bármelyiknek - van születése, ifjúkora, öregkora és halála. [Részletek]

Mindig a jóval azonosítod magad, az erkölcsös viselkedéssel, és elhatárolod magad az erkölcstelen tettektől - annak ellenére, hogy csinálod őket. Így alakul ki a képmutatás. [Részletek]

Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. Meghatározott tárgykörben mozgó olvasás haszonnal jár, az ide-oda kapkodás csak szórakoztat. Aki el akarja érni... [Részletek]

Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj. Hagyni kell, hadd vigye a szél. Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más, Mielőtt megjegyezhetnéd. [Részletek]