Kántor János Kurszán idézet

Nyugtatom kezem rajtad s szívem oly zajt csap, akár egy malom. [Részletek]

A sajnálom szó lesújt és gyorsan elillan; váza marad csak. [Részletek]

Figyelmessége a szükséges megbánás magasabb foka. [Részletek]

Gyöngyöket szórtál, halk, égető gyöngyöket: pergő könnyeid. [Részletek]

Terhet raktak rám s én ettől könnyű lettem. De nem súlytalan. [Részletek]

Miért halkul el amire úgy vágyódunk? Csak muzsikaszó?... [Részletek]

Izzó gondolat - szívemhez közelítem s így neked adom. [Részletek]

Azt vetik szemünkre, hogy a materializmus puszta géppé alacsonyítja az embert; s ezt megszégyenítőnek tartják az egész emberiségre nézve. De vajon megtisztelőbb-e az emberiség számára,... [Részletek]

A halál a pihénél is könnyebb, de a kötelesség nehezebb, mint egy hegység. [Részletek]

Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkűli betűket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet,... [Részletek]

Csak egy szilánkja vagyok annak a tükörnek, amelynek teljes alakját és formáját nem ismerem. Ennek ellenére azzal, ami rendelkezésemre áll, fényt tükrözhetek a világ sötét zugaiba -... [Részletek]

Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye. [Részletek]

Az eső csillogó, óezüst függönnyé sűrűsödött. A bokrok illatoztak. Erősen és hálásan párállott a föld. (...) Az éjszaka létezett csupán, az hullatta esőjét a csillagokból,... [Részletek]

Az önsajnálat olyan, mint gyapjúkardigánt felvenni rekkenő hőségben. [Részletek]