Kántor János Kurszán idézet

Terhet raktak rám s én ettől könnyű lettem. De nem súlytalan. [Részletek]

Kérdezi: "Hogy vagy?" Mondanám, de meg sem áll: "Bocs, de sietek." [Részletek]

A sajnálom szó lesújt és gyorsan elillan; váza marad csak. [Részletek]

Miért halkul el amire úgy vágyódunk? Csak muzsikaszó?... [Részletek]

Szemed varázsa még ott lobog a rózsák hulló szirmain. [Részletek]

Milyen fájdalmas külön menni az úton, amelyen jöttünk. [Részletek]

Izzó gondolat - szívemhez közelítem s így neked adom. [Részletek]

Feltámad sok már feledett szó, és feledésbe hull sok most kedvelt, ha netán így dönt a gyakorlat. [Részletek]

Van gondolat, ami lehúz, és gondolat, ami felemel. [Részletek]

Minél alacsonyabb valakinek az önértékelése, annál jobban vonzódik azokhoz, aki szeretik őt. Minél magasabb az önértékelése, annál inkább szabad abban, hogy kivel létesít és tart... [Részletek]

A vallásra, mint nélkülözhetetlen támaszra főként azoknak van szüksége, (...) akiknek a személyisége képtelen önmaga támasza lenni. [Részletek]

Szeretem a földet, amelyre lép, a levegőt, amelyet beszív, és mindent, amihez hozzáér, mindent, amit mond. Szeretem minden pillantását, minden mozdulatát, szeretem őt teljesen és egészen. [Részletek]

Minden hiba hihetetlenül ostobának tűnik, ha más követi el. [Részletek]

Jó dolog lemásolni, amit az ember lát, de sokkal jobb megjeleníteni azt, amit már nem lát, csak az emlékezetében. Ebben az átformálódásban együttműködik a képzelet és az emlékezet.... [Részletek]