Kányádi Sándor idézet

Ballag már az esztendő,vissza-visszanézve,nyomában az öccse jő,vígan fütyörészve. [Részletek]

Ne szólj hát, minek oda szó, hol egy tekintet, egy mozdulat többetmondó. [Részletek]

Csínján bánj a múlttal! Részeg lehetsz tőle, de jóllakott soha. [Részletek]

Vagy nem is voltál más, csak egy soha-el-nem-felejthető mosoly, mely minden nyári alkonyatkor a langyos szellővel s a füst illatával meg-megkísérti emlékezetem? [Részletek]

Úgy fogok meghalni hogy még az utolsó sóhajtásomat is visszafogja... [Részletek]

Rigófüttynek volna jó, Lenni bár egy hangnak, Jönni-menni volna jó, Akárcsak a harmat. [Részletek]

Egyszer majd szép lesz minden, a telet s az őszi félelmet, hidd el, szerelmünk levetkőzi. [Részletek]

A művész legnagyobb földi jutalma a kollégák irigysége. [Részletek]

Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság. [Részletek]

A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak. [Részletek]

Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka... Még kurta szoknyás lány volt egy pár éve És nemsokára a más felesége... Így van megírva pár rövidke sorba, Mintha ez olyan természetes... [Részletek]

Idővel te ülsz ki az arcodra. A gondolataid, az érzelmeid, a bánatod, a sérelmeid, a vágyaid, minden, amin átmész. [Részletek]

Amikor azt hangoztatja valaki, hogy a költészet fényűzés, valamiféle szabadon választható extra, csak a tanult középosztály kedvtelése vagy lényegtelen adalék, iskolában nem is kell... [Részletek]

A kapcsolatok mély bizalomra épülnek. Ezért ugrunk fejest beléjük. [Részletek]