Kányádi Sándor idézet

Ó, szép szavak barokkos balzsama, - ne hosszabbítsd a kínjaim! A féligazság: múló novokain. Az egyenes beszéd, nekem csak az a szép. [Részletek]

Egyszer majd szép lesz minden, a telet s az őszi félelmet, hidd el, szerelmünk levetkőzi. [Részletek]

Ne szólj hát, minek oda szó, hol egy tekintet, egy mozdulat többetmondó. [Részletek]

Úgy fogok meghalni hogy még az utolsó sóhajtásomat is visszafogja... [Részletek]

Csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott. [Részletek]

Megalázkodni vénen se szeretnék ha eddig kibírtam. [Részletek]

Ballag már az esztendő,vissza-visszanézve,nyomában az öccse jő,vígan fütyörészve. [Részletek]

Összetartozik-e két ember? Ezt az összetartozást nem az dönti el, hogy miféle veszedelmes drámákat élnek át, nem is a templomi örök hűség Isten előtt - hanem az, hogy minden viszály... [Részletek]

Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni! Nem oktattak, nem neveltek, nem irányítottak úton-útfélen és minden pillanatban. Hagytak annak lenni, aki vagyok, aki leszek. [Részletek]

A félelem csak a hit fordítottja: ilyenkor nem a jóban hiszünk, hanem a rosszban. [Részletek]

A csalódás a legfájdalmasabb tapasztalat, nemcsak a személy miatt, akiben csalódtunk, hanem főképp azért, mert megsebesült bennünk a tisztelet vágya. [Részletek]

A férfiak és a nők között az a különbség, hogy ha szerelmesek, akkor az egyik azt mondja, amit hallani akarsz, a másik pedig megteszi. [Részletek]

Ha valaki alacsony, azon nincs mit nevetni. Amíg talapzatra nem áll. [Részletek]

Mindig emlékezz arra, hogy a mindig és a soha két olyan szó, amit soha ne használj. [Részletek]