Kányádi Sándor idézet

Rigófüttynek volna jó, Lenni bár egy hangnak, Jönni-menni volna jó, Akárcsak a harmat. [Részletek]

Szívvel - lélekkel. Tűzzel - vassal - s majd újra szívvel - lélekkel. [Részletek]

Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szellőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. [Részletek]

Csínján bánj a múlttal! Részeg lehetsz tőle, de jóllakott soha. [Részletek]

Már csak magamat benned és magamban téged óvlak ameddig célja volna még velünk a fönnvalónak. [Részletek]

Vagy nem is voltál más, csak egy soha-el-nem-felejthető mosoly, mely minden nyári alkonyatkor a langyos szellővel s a füst illatával meg-megkísérti emlékezetem? [Részletek]

Ballag már az esztendő,vissza-visszanézve,nyomában az öccse jő,vígan fütyörészve. [Részletek]

Úgy alakítsuk tehát lelkünket, mintha már a befejezéshez értünk volna. Semmit se halasszunk el. Naponta egyenlítsük ki a számlánkat az élettel szemben. Az életnek az a legnagyobb... [Részletek]

Soha életében nem volt magányos. Ez nagyon furcsa. Ki gondolta volna, hogy férjhez kell mennie, örökre össze kell kötnie az életét egy másik emberrel ahhoz, hogy egyedül érezze magát? [Részletek]

A titok önmagában semmi, de a trükk, amihez felhasználod, az minden. [Részletek]

A mai napon kezdődik el az életem, mert ma a világ egyik polgára lettem. Ma lettem felnőtt, mától másnak is számadással tartozom, nem csak magamnak és a szüleimnek. Már nem csak a... [Részletek]

Milyen furcsa, hogy legtöbbször nem a személy, hanem a helyzet miatt leszünk szerelmesek... és gyűlölni is ugyanígy gyűlölünk. [Részletek]

A szeretteitől való közelgő elszakadás, és nem az élet vége volt az, ami a hitét életben tartotta. A remény, hogy még egy kis időt tölthet azzal, akit szeret, arra késztette, hogy a... [Részletek]

A szeretet a másik ember javát keresi, míg a megfékezhetetlen harag a másik romlására tör. [Részletek]