Kányádi Sándor idézet

A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versekből, az irodalomból is azt kellene. [Részletek]

Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szellőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. [Részletek]

Úgy fogok meghalni hogy még az utolsó sóhajtásomat is visszafogja... [Részletek]

Építsd föl minden éjszaka építsd föl újra, s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja. [Részletek]

Vagyunk ketten két szép nyárfa, s búvunk egymás árnyékába. [Részletek]

Kit szeressek, ha nem téged? [Részletek]

Egyszer majd szép lesz minden, a telet s az őszi félelmet, hidd el, szerelmünk levetkőzi. [Részletek]

Valahányszor tanácsokat vársz valakitől, hatalmat adsz a kezébe. [Részletek]

A szeretet tiszta öröme a viszonzástól függetlenül adott szeretetből fakad. [Részletek]

A bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek. [Részletek]

A válás mindig keserves. Állítólag a gyerekeknek a legrosszabb, de az én tapasztalatom szerint a legjobban az apa szenvedi meg. (...) Szülőnek lenni nem részfoglalkozás. Inkább... [Részletek]

Ha a tanítvány kész tanulni, a tanár meg fog mutatkozni. [Részletek]

Csak a vérem maradt, vegyék el azt is. De ne kelljen sokáig szenvednem. [Részletek]

Az érzékenység nem gyengeség. Arról szól, hogy pontosan átérezzük, hogy egy bolha landolása a kutyán olyan, mint egy hangrobbanás. [Részletek]