Kányádi Sándor idézet

Végzem, mit az idő rám mér, végzem, ha kell százszorozva! Hinni kell csak, s följutunk mi, föl a fényes csillagokba! [Részletek]

A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versekből, az irodalomból is azt kellene. [Részletek]

Én sem volnék, ha nem volnál, ha te hozzám nem hajolnál, te sem volnál, ha nem volnék, ha én hozzád nem hajolnék. [Részletek]

Nagyváros, nagyváros, ne csábíts te engem, maradok holtomig, itt, ahol születtem! [Részletek]

Építsd föl minden éjszaka építsd föl újra, s újra amit lerombol benned a nappalok háborúja. [Részletek]

Úgy fogok meghalni hogy még az utolsó sóhajtásomat is visszafogja... [Részletek]

Ne szólj hát, minek oda szó, hol egy tekintet, egy mozdulat többetmondó. [Részletek]

A bezártságban hamar kicsírázik a féltékenység és a rivalizálás, és gyorsan szárba szökken a gyűlölködés, mint palánta a melegházban. A veszekedést bármi táplálhatja. [Részletek]

A nő nem a szuperhímre vágyik, nem a hercegre a fehér lovon. Persze az egója meg-megszurkálja, egy-egy éles megjegyzéssel megpiszkálja a férfit, de nem Mr. tökéletesre van szüksége,... [Részletek]

Be balgák vagytok, óh halandók, akik azt Mondjátok, hogy van sors és vannak Istenek, Hisz ha van sors, szükség istenekre nincs, S az Istenek, ha erősek, a sors semmi se. [Részletek]

Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messze látok és merek. [Részletek]

Ütni pontosan kell. Nem szabad vagdalkozni értelmetlenül. Csodálkozni is fölösleges. Hogy visszaütnek, nem az a csoda. Az az egyetlen természetes. [Részletek]

Könyveket kiadni különben rangon alulinak tartom; csak azért teszem, keressenek valamit a könyvkereskedők, ha már annyit zaklatnak írásért. [Részletek]

A szerencse nem jár örökbe, csak kölcsön. [Részletek]