Kányádi Sándor idézet

Kit szeressek, ha nem téged? [Részletek]

Csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott. [Részletek]

Szívvel - lélekkel. Tűzzel - vassal - s majd újra szívvel - lélekkel. [Részletek]

Ó, szép szavak barokkos balzsama, - ne hosszabbítsd a kínjaim! A féligazság: múló novokain. Az egyenes beszéd, nekem csak az a szép. [Részletek]

Annyi bánat a szívemen, kétrét hajlott az egeken. Ha még egyet hajlott volna, szívem kettéhasadt volna. [Részletek]

Egyszer majd szép lesz minden, a telet s az őszi félelmet, hidd el, szerelmünk levetkőzi. [Részletek]

Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve, nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve. [Részletek]

Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére. [Részletek]

Csak a nők, a gyerekek és a kutyák érzik meg, hogy mi lakozik egy emberben. [Részletek]

Ebben az órában értettem meg, hogy nem lehet boldog az, aki csak magával törődik. És még a gyermekét sem tudja jól és igazán szeretni, ha nem szomjas a lelke arra, hogy másokat is... [Részletek]

Boldogok a gazdagok, kiket a fény úgy vesz körül, mint mást a levegőég. Beszívják, kilehelik, s nem is mondhatják többé áldásnak, mert régi sajátjok, velök volt mindig, körülfolyja... [Részletek]

Hogy én a magyar színházat elhagyjam? A német színház minden kincséért sem. Hazám nevelt, ő is temessen el. [Részletek]

A hamarosan elváló szerelmesek szavai igazat szólnak. [Részletek]

Ha találkozol angyalokkal - sokan élnek közöttünk emberként -, onnan lehet felismerni őket, hogy fokozott felelősségtudattal élnek. Bármilyen hivatásuk lehet. Lehet anya, apa, asztalos,... [Részletek]