Karafiáth Orsolya idézet

Gyűlölte a munkáját, úgy gyűlölte, mint semmi mást a világon. Reggelente ezzel a gyűlölettel ébredt, napközben a másodpercmutatót figyelve ez irányította, és esténként úgy aludt... [Részletek]

Igazán nevetséges ez az ajándékozósdi is, ahol egy nagy kalapból kihúzzák a neveket, hogy aztán egy ismeretlennek valami hihetetlenül eredeti meglepetéssel szolgáljanak. [Részletek]

Sok beszédnek ugyan sok az alja, de néha azért érdemes odafigyelni. [Részletek]

Hiába látszik valaki erősnek és magabiztosnak, attól még könnyen lehet elveszett és zavarodott. És aki elveszett és zavarodott, az kifejleszt magában mindenféle önvédelmi mechanizmust,... [Részletek]

A kagyló tudja jól: a test keret. Ha szétfeszíted, titka szinte semmi. Ha másra vágysz, mélyebbre kell merülni. [Részletek]

Nem kedvelem az önvádat, kikezdi a kedélyt. [Részletek]

Van abban valami betegesen monoton és fantáziátlan, ha egy férfi mindennap virágot hoz, nemde? [Részletek]

A szerelem hónapokká duzzasztja az órákat, és évekké a napokat; a legkisebb távollét is egy örökkévalóság. [Részletek]

Ezt a bolygót ne szennyezzétek, Ha itt, vagy bárhol is éltek, Ezt a Földet vigyázzátok, féltsétek. [Részletek]

A pápua törzs főnökét úgy hívták, hogy Puapó. Puapó már nagyon öreg volt, meghalt, ezért a törzs tagjai elhatározták, hogy választanak egy pót Pápua Puapót. Ez a pót Pápua... [Részletek]

Ó, hogy szerettem, istenem. És hányszor szólítottam Szelíd szavakkal, kedvesen! De nem szólt, nem szólt egyre sem, s dühömben tűzredobtam. [Részletek]

Akármit csak teszel, próbálj meg okot találni rá! [Részletek]

Csenddel üzenek néked, mert hidd el, igazán félek, hogy most kevés a szó, az se kimondva jó. [Részletek]

Tűrd, hogy ember nem vagy ott, csak osztályidegen! Tűrd, hogy ember nem vagy itt, csak szám egy képletben! [Részletek]