Käbi Laretei idézet

A rossz lelkiismeret lényegében a saját lelkünkhöz szól, az együttérzésnek viszont a másik ember a tárgya, vagyis megszabadít a rossz lelkiismerettől. [Részletek]

Immi hívott az éjszaka (...), és ez nekem olyan volt, mint egy pohár víz a hervadó virágnak. Amíg van ilyen, amíg néha kinyúl felém egy kéz, addig van remény. [Részletek]

Úgy élünk, hogy tudjuk, nem nyújthatjuk ki a kezünket valami után úgy, hogy közben nem eresztjük el azt, ami benne van. [Részletek]

Ha elveszünk valamit, azt mindig valakitől vesszük el, és nem ajándékba kapjuk a sorstól. [Részletek]

Soha nem éreztem még azelőtt, hogy az ember a házasságban is ilyen nyomasztóan magányos lehet. [Részletek]

Milyen szomorú volna, ha kiderülne, hogy minden inspiráció, minden látomás csak illúzió és önámítás. Hogyan lehetne folytatni a keresést, ha a cél elérését egyszer s mindenkorra... [Részletek]

A nagy örömhöz, az egyensúly kedvéért, hozzátartozik az éppolyan nagy kétségbeesés is. [Részletek]

Földiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! [Részletek]

Nem a tárgy, az ember a cél. [Részletek]

Egy könnycsepp, amint szégyenlősen ott remeg szeretőd szempilláin, nagyobb és drágább kincs, mint a világ valamennyi asszonyának csókjai és ölelései. [Részletek]

Néha azért játsszuk az elérhetetlent, hogy megbizonyosodjunk a másik érzelmeiről. [Részletek]

Az én titkomra hiába lesel. Kikiálthatnám a háztetőkről, akkor is titok maradna. [Részletek]

Nem hiszek én még tulajdon édesanyámnak sem, amíg nem győződöm meg szavai igazságáról. Én vagyok a Hitetlen Tamás. [Részletek]

Hagyd a mesekönyvet olvasatlan, Itt a helyed, ma egy ilyen nap van! Így, sokan együtt ünnepeljük a gyereknapot, Ennek örömére most kiabáljunk egy jó nagyot! [Részletek]