Kurt Vonnegut idézet

A gyerekek fejében levő múzeum alighanem automatikusan kiürül a parttalan borzalom óráiban - hogy megóvja őket az örök fájdalomtól. [Részletek]

Egykoron nagyon fontos volt a képzelet, mert ez jelentette a szórakozás első számú forrását. [Részletek]

Visszamegyek a múltba, mert a jelen úgy kapkod a bokám után, mint egy dühös foxterrier. [Részletek]

Avégből születtünk erre a világra, hogy lopjuk a napot. Nehogy elhiggyék az ellenkezőjét! [Részletek]

A tagadás, legalábbis részben, a múlt megszépítése. [Részletek]

Azt hiszem, bolygónk immunrendszere igyekszik megszabadulni az embertől. És ezt is kell tennie. [Részletek]

Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón - az egyetlenen... [Részletek]

Földiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! [Részletek]

Nem a tárgy, az ember a cél. [Részletek]

Az önhittség nem illik össze a szerelemmel. Az önhittség önzővé teszi az embert, megkeményíti szívét, megzavarja látását. Az igazi szerelemhez az illik, hogy szerény, alázatos és... [Részletek]

Néha azért játsszuk az elérhetetlent, hogy megbizonyosodjunk a másik érzelmeiről. [Részletek]

Az én titkomra hiába lesel. Kikiálthatnám a háztetőkről, akkor is titok maradna. [Részletek]

Nem hiszek én még tulajdon édesanyámnak sem, amíg nem győződöm meg szavai igazságáról. Én vagyok a Hitetlen Tamás. [Részletek]

Hagyd a mesekönyvet olvasatlan, Itt a helyed, ma egy ilyen nap van! Így, sokan együtt ünnepeljük a gyereknapot, Ennek örömére most kiabáljunk egy jó nagyot! [Részletek]