Lucy Maud Montgomery idézetek

- Eszembe jutott az a kislány, aki voltál, Anne. Azt sem bánnám, ha olyan maradtál volna, a furcsaságaiddal egyetemben. Felnőttél, és most el is mész; magas lettél és elegáns, és... [Részletek]

- Észrevette már, hogy mégis van reménysugár? Kétszer egymás után sohasem követem el ugyanazt a hibát. - Nem nagy vigasz, ha mindig szolgálsz újabbakkal. [Részletek]

- Ez a könyv nem is új, ezt már valaki használta! - kiáltott fel Felicity. - Azért nem gondoltam volna a Félszeg Emberről, hogy ennyire zsugori! (...) - Ezerszer jobban örülök ennek a... [Részletek]

- Folyton belekerülök a pácba, és a legjobb barátaimat - akikért az életemet adnám - magammal rántom. Meg tudná magyarázni, hogy miért van ez így, Mrs. Lynde? - Én amondó vagyok, hogy... [Részletek]

- Lágyan megtörik a víz, s a vízfodrok olyanok, mint ha egy vízi tündér a haját fésülné, és az a ferdén beeső napsugár olyan, mintha egy aranydárda fúródna lent a tavacskába. Ó,... [Részletek]

- Mondd, tényleg megbocsátottad azt a régi vétkem? (...) - Még akkor, a tóparti stégen megbocsátottam, csak még nem voltam tisztában vele. Micsoda önfejű kis liba voltam! Tudod mit,... [Részletek]

- Nem is értem, miért jöttél úgy ki a sodrodból pusztán azért, mert Mrs. Lynde azt mondta, hogy csúnya vagy és vörös hajú. Tőled is elégszer hallom. - Óóó, de micsoda óriási... [Részletek]

A bosszú legtöbbször a bosszúállónak okozza a legnagyobb keserűséget. [Részletek]

A csata még nem dőlt el, még se meg nem nyertem, se el nem vesztettem. A kedvem azonban odavan. Előítéletekkel nem tudok észérveket szembeszegezni. [Részletek]

A fantázia csapongása olyan, mint a lepke... mielőtt rabul ejthetnéd, tovaszáll. [Részletek]

A harmónia, melyet a hárfád évek óta játszik, nem más, mint a te saját szívedben lakozó szeretet, együttérzés, tisztaság és szépség visszhangja; és ha vándorlásaid hosszú évei... [Részletek]

A hibáknál is biztos van egy felső határ, és ha egyszer a hibák végére érek, többet egyet sem fogok elkövetni! Ebből mégiscsak bátorságot meríthetek. [Részletek]

A képzelődésben - sajnos - az a legrosszabb, amikor abba kell hagyni, mert az nagyon fáj. [Részletek]

A kis rózsaszínű felhő egy álom, mely arra vár, hogy beússzon valakinek a lehunyt szemhéja mögé. [Részletek]