Madách Imre idézet
Zúgva nyargal a szél, hordja a havat,
Mindenekre tiszta fénypalástot ad.
Egyiránt borít el bércet, völgyeket,
Tán az egyenlőség tart ma ünnepet.
Ünnep van valóban, ím a büszke vár
Dús világításnak özönében áll,
Fényes csarnokáról hangzik a zene,
S vad dombérozásnak hangja jön vele.
További Madách Imre idézetek:
Emelkedett szempontunkból, hiába, Először a báj vész el, azután A nagyság és erő, míg nem marad Számunkra más, mint a rideg matézis. [Részletek]
- Madách ImreGyőztél felettem, mert az végzetem, hogy harcaimban bukjam szüntelen, de új erővel felkeljek megint. [Részletek]
- Madách ImreHa oly sokat csatáztam hasztalan, Csatázzam újra, és boldog leszek. [Részletek]
- Madách ImreKüzdés az élet, nyugvás a halál. [Részletek]
- Madách ImreMidőn a lányka csak menyasszony, Még csupa menny az egész asszony, Későbben amint lesz menyecske, Fogyton fogy a menny s lesz mennyecske, Míg végkép el nem fogy a menny lassan S csak az... [Részletek]
- Madách ImreMinő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt. [Részletek]
- Madách ImreA népnek foglalatosságot adunk; azon nép, amelynek magával dolga van, nem gondol arra, hogy szabad lehet. [Részletek]
- Madách ImreTovábbi idézetek:
A háborúban nincs helye magánjellegű ítéletnek. [Részletek]
- Agatha ChristieNem tudjátok bebeszélni magatoknak a szerelmet. Nem kell hozzá több napi gondolkodás. Ha szerelmes vagy, nagyon gyorsan rájössz, és teljesen biztos vagy benne. [Részletek]
- Így jártam anyátokkalA férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy más férfi figyelme tudja felhívni. [Részletek]
- Molnár FerencNe bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak. [Részletek]
- Albert EinsteinAmit elképzelünk, még nem tekinthetjük megtörténtnek. [Részletek]
- Borisz Leonyidovics PaszternakÉn a magam ura vagyok. Egy kapcsolat mindent összezavar. Valaki sérül benne. Kinek kell az? [Részletek]
- 500 nap nyárA művelt embert elsősorban a pontosság jellemzi. [Részletek]
- Liviu Rebreanu