Maxie Wander idézetek

A bánat és az érzékenység nem átmeneti állapot, melyet le kell győzni, ezek legyőzhetetlen és szükséges életérzések ebben a mai világban. Azt hiszem, csak a gyenge embereknek van... [Részletek]

A dolgoknak megvan a saját életük, szembeszállnak velem, szembeszállnak azzal, hogy brutálisan rögzítsék őket, mert akkor végük van, meghaltak. Ne akarjunk mindenről beszélni. Mialatt... [Részletek]

A férfiak nem is tudják, mit akarnak. Egyszer egy női félistent, máskor valamilyen ideális lényt, félig nőstényt, félig emancipált nőt. Ahogy éppen szükségük van rá. [Részletek]

A házasság nem kikötő, hanem folyó, két gyarló ember továbbfejlődése. [Részletek]

A szavak rombolhatnak is, ha nem pontosak, ha az ember maga, és a másik is olyan könnyen sebezhető. De nem is kell mindent az utolsó szóig megérteni, szeretni kell. [Részletek]

Az az ember, aki keresi önmagát, magára is fog találni, vagy legalábbis közelebb kerül önmagához. És azokat az embereket is megtalálja, akik neki ezen az úton segíteni tudnak. [Részletek]

Azok az emberek, akik már nem harcolnak, olyanok, mint a vonat holtvágányon. [Részletek]

Azt mondtad, szereted a büszkeségem. Akkor nevettem rajta, meglehetősen fellengzősnek találtam, fiatal voltam, nagyon fiatal, nem értettem. Ma jobban megértem. De a büszkeségemet... [Részletek]

Csak amikor az ember már megértette, milyen gyorsan elszólíthatják, és milyen értékes, egyszeri és visszahozhatatlan az életünk, akkor kezd el élni. [Részletek]

Ha túl sok biztonságot igénylünk, nem sokra jutunk, meg kell tanulni a félelemmel is farkasszemet nézni. [Részletek]

Ismerek egy erdőt és egy hegyet. Ismerek egy házat és benne egy szobát, ahol éjjel megreccsen a padló a hidegtől, amely behúz az ablakon. És ismerem a kettőnk közötti csendet, és... [Részletek]

Milyen gazdag és eleven is lehetne az élet, ha elismernénk a tévedés jogát! [Részletek]

Milyen jó dolgunk van, úgy hozzászoktunk a szép, egyszerű dolgokhoz, hogy már nem is vesszük észre, és annyi kétes dolgot követelünk. [Részletek]

Mindenkinek megvannak a maga tapasztalatai és saját sorsa. Én sohasem merészeltem volna a magam bánatát a másoké fölé helyezni. Mindenkire sor kerül. Nem is tudom, az emberek miért... [Részletek]