Molnár Róbert idézet

A hívők felelőssége és kötelezettsége nem korlátozódhat kizárólag a templom falain belülre... A hívő ember élete ugyanis üzenet a környezete, a társadalom felé. [Részletek]

A meghallgatott imádság nem mindig azt jelenti, hogy megkapok Istentől mindent, amit kérek, hanem azt, hogy megkapok mindent, amire valójában szükségem van. [Részletek]

Isten nem gazdaságellenes, csak szeretné jó sáfárok kezében látni a kincseit, akik nem felejtik el, hogy semmi nem az övék. [Részletek]

Miként a levesben is fel kell a sónak oldódnia, hogy íze legyen, úgy kellene a keresztényeknek is sóvá válniuk a társadalom számára. [Részletek]

A valódi és teljes boldogság az, amikor az ember megismeri, szívébe fogadja Teremtőjét, aki így élete valódi Urává lesz. [Részletek]

Az a jó keresztény hozzáállás, ha nem abból indul ki a hívő ember, hogy mit akar ő, vagy mire képes, hanem abból, hogy mit akar általa elvégezni az Isten! [Részletek]

Hívőnek, elhívottnak lenni küldetés: Krisztussal tervezni, Krisztussal tenni, Vele szenvedni és Vele megdicsőülni! Előbb a kereszt, és csak azután korona! [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]