Müller Péter idézet

Voltam már kislány, szerelmes, feleség, anya, szerető, elvált asszony, száműzött, pincékben bujkáló menekült, voltam úriasszony és bőrgyári munkás - sokféle szerepet játszottam, de... [Részletek]

Nincs nagyobb dráma a világon, mint a férfi-nő drámája. Arra vágyódsz, hogy jöjjek, és én arra, hogy gyere felém... hiszen így lenne jó és boldogító és természetes! ... de amikor... [Részletek]

A világ a tükröd. Téged mutat. Tudom, hogy nem szeretsz belenézni, én sem, de kell az önismeretünkhöz. [Részletek]

Ez a nagy találkozás akkor jön itt létre közöttetek a földön, amikor felismeritek, elsősorban te, a férfi, hogy a nőd nélkül fél ember vagy. Az voltál mindig is. De mostantól kezdve... [Részletek]

A lelked nehéz, az életed is nehéz, de fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Lassan megrebbented őket, elkezded mozgatni, egyre gyorsabban, és merészebben mozgatni - és fölszállsz! És... [Részletek]

Maga az élet fölfoghatatlan csoda - s akiben nincs ámulat, az soha az igazság közelébe sem juthat. [Részletek]

Az élet színház, csibéim! Énjeink, melyeket eljátszottunk, kifakult jelmezként lógnak emlékezetünk ruhatárában. Föl tudjuk venni, el is tudjuk játszani újra. [Részletek]

Bár megmondhatnám nektek, hogy ugyanaz vagyok, aki voltam! De játszanom kell a szerepemet. Méghozzá jól. Közben pedig lezárt szemhéjam mögött a könnyek egyenesen a lelkembe folynak.... [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

Az ember itt kevés a szeretetre. Elég, ha hálás legbelűl Ezért-azért; egyszóval mindenért. [Részletek]

Minden ciklus egyfajta reakció az előző ciklusra. [Részletek]

Amikor a vágy meghal, a félelem megszületik. [Részletek]

Az új társadalmak mindig primitívek. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]