Paul Verlaine idézet

Te drágább vagy nekem, több vagy, mint önmagam, ki voltam vagy leszek, ha éltet még az élet, éljünk önzetlenül, élj értem s én teérted, élj nekem s én neked, ártatlan-boldogan. [Részletek]

Különös táj a lelked: nagy csapat álarcos vendég jár táncolva benne; lantot vernek, de köntösük alatt a bolond szív mintha szomorú lenne. [Részletek]

Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. [Részletek]

Mindegy! ameddig szívem él s inam kemény, nem restellem, hogy túlteszel rajtam s esztelen ölelkezésbe veszve nem tanítványom, de mesterem leszel! [Részletek]

S ha jön az este, langyos szél susog, fátylaid játékosan megsuhognak, s baráti mosolyát a csillagoknak együtt nézzük majd, ifju házasok. [Részletek]

Az emlékek közé, mint isten templomába, babonákkal tele lép be a szerelem. [Részletek]

A háborúban nincs helye magánjellegű ítéletnek. [Részletek]

Nem tudjátok bebeszélni magatoknak a szerelmet. Nem kell hozzá több napi gondolkodás. Ha szerelmes vagy, nagyon gyorsan rájössz, és teljesen biztos vagy benne. [Részletek]

A férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy más férfi figyelme tudja felhívni. [Részletek]

Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak. [Részletek]

Amit elképzelünk, még nem tekinthetjük megtörténtnek. [Részletek]

Én a magam ura vagyok. Egy kapcsolat mindent összezavar. Valaki sérül benne. Kinek kell az? [Részletek]

A művelt embert elsősorban a pontosság jellemzi. [Részletek]