Paulo Coelho idézet

A szomorúság sem marad meg örökké, ha arrafelé tartunk, ahová mindig is eljutni kívántunk. [Részletek]

A szerelem inkább kötődik a másik hiányához, mint az együttlétekhez. [Részletek]

A szerelem a szabadság igazi megtapasztalása, (...) senki nem birtokolhatja a másik embert. [Részletek]

Növekszünk, változunk, néha észreveszünk magunkban egy-egy hibát, amit ki kell javítani, nem mindig a legjobb megoldást választjuk, de a megpróbáltatások közepette tovább élünk,... [Részletek]

Az élet túl rövid - vagy túl hosszú - ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le. [Részletek]

Az aggodalom az ember vele született tulajdonsága, és mivel sohasem tudjuk legyőzni, meg kell tanulnunk együtt élni vele, akárcsak a viharokkal. [Részletek]

Tudomásul kell venni a halált, hogy jobban megérthessük az életet. [Részletek]

Földre szálló angyalod, ki új csodákkal tér hozzád, láthatod, én nem vagyok. De lángot én is gyújthatok, hogy bánatodnak égboltján felragyogjon csillagod. [Részletek]

Te vagy bennem a bizonyosság, az önvédelem és a gőg, a különbség, az azonosság, a fejtartás mások előtt. Ha jössz, a padló is megéled, körvonalat kap a világ, a tárgyak... [Részletek]

Egy nyelv formái óhatatlanul visszahatnak arra, aki azt a nyelvet beszéli, alakítják az arcát, a házakat, a földet, a szokásokat, az ételt. [Részletek]

Ha az ember forró napsütésben vándorol, nem áll meg útközben, hogy leszakítsa a legszebb virágot. [Részletek]

Kicsi angyal újra szárnyakra kel, De az utolsó dalt ne játszd még ma el! Álmodj tovább, elringat egy dallam, Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan. [Részletek]

Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva, Áhítatos ajkkal hallgatok szavadra, Hogy bár rámtapostál, csókolom a képed, Örvényekbe dobva álmodom a szépet, Szeretlek, imádlak, te... [Részletek]

Minden szép leányon van valami, ami megmarad az emlékezetünkben. [Részletek]