Publius Naso Ovidius idézet

A vízcsepp kivájja a követ, a gyűrűt elkoptatja a viselés. [Részletek]

Az erős, szívós ölelés eggyé teszi őket, nincs már két testük, de azért kettős az alakjuk, nem fiu az, sem nő: mindkettő s mégsem e kettő. [Részletek]

S mert egyetértésben töltöttük az életet együtt, egy legyen elhívó óránk, sose lássam a sírját én feleségemnek, ne temessen el ő soha engem. [Részletek]

A részegség szándékos őrület. [Részletek]

A végkifejlet igazolja a cselekményt. [Részletek]

Szerelmesnek lenni annyi, mint ép ésszel őrjöngeni. [Részletek]

Mindig a tilosra törekszünk, és a megtagadott dolgokat kívánjuk. [Részletek]

Elér a végzet, akár a halál; A szarvak kínja ránk van mérve már Az anyaméhben. [Részletek]

Nem az a legrosszabb, ha elesünk, hanem az, ha a földön maradunk. [Részletek]

Idő kell, míg új gondolat, új eszme elterjed, míg mindenütt megértik s megismerik, kivált ha nem olyan formában jelenik meg, hogy bárki rögtön magáévá tehesse; ha meg ellentétben is... [Részletek]

Egy nő szemében sokat veszít értékéből az a férfi, aki bámulatát feltűnően és bőkezűen osztogatja. Hiszen a nő szerint a világon csak egyetlen rajongásra méltó tárgy van, s ez ő... [Részletek]

Nem azt szeretjük, ami a legszebb, hanem azt, ami a legnemesebb gondolatokat ébreszti bennünk. [Részletek]

A jó lelkiismeret neveti a hír hazugságait. [Részletek]

Ha már mindannyian vetnek, akkor törvényszerű, hogy mindannyian aratnak is! [Részletek]