Kategóriák

Radnóti Miklós idézetek

Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillagrendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, és néha meg olyan,... [Részletek]

- Radnóti Miklós

Napjaim tetején ülök, onnan lóg le a lábom, hajamon hófelhő kalapoz és szavaim messze, kakastollak közt portverve menetelnek! [Részletek]

- Radnóti Miklós

Négy éve még, november tetején így, a madárlátta lány karolta nyakam, aki asszonyom ma és dolgos, gondlátta szeretőm már. [Részletek]

- Radnóti Miklós

Nem bírta hát tovább a roncsolt szív s tüdő a multat és e bomlott éveken virrasztó gondokat, hitet, csalódást, nem bírta más, csupán az értelem, s az bírta volna még. De... [Részletek]

- Radnóti Miklós

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s... [Részletek]

- Radnóti Miklós

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s... [Részletek]

- Radnóti Miklós

Népek kiáltják sorsodat, szabadság! [Részletek]

- Radnóti Miklós

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derüs, nincs homlokán redő, utak mentén virágzik mind az ákác, a csermelynek arany taréja nő. [Részletek]

- Radnóti Miklós

Ó, alkonyoknak könnyű vétkei: semmittevés és pillanatnyi csönd; [Részletek]

- Radnóti Miklós: Alkonyi elégia

Ó, de te lobbanj föl az ősz, a halál fölé, s emelj föl engem is Édes, légy szerelemre okos ma, csókra okos, álomra is éhes. [Részletek]

- Radnóti Miklós

Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra. [Részletek]

- Radnóti Miklós

Olyan vagy, mint egy suttogó faág, ha rámhajolsz, s rejtelmes ízű vagy, olyan vagy, mint a mák, s akár a folyton gyűrüző idő, oly izgató vagy, s olyan megnyugtató. [Részletek]

- Radnóti Miklós

Őrizz és védj, fehérlő fájdalom, s te hószín öntudat, maradj velem: tiszta szavam sose kormozza be a barna füsttel égő félelem! [Részletek]

- Radnóti Miklós

Pillantásodtól nő a fű, kihajt a száraz ág és tőled piroslik a vér. Ha meghalsz, meghalok; porainkból egyszerre sodor majd forgó tornyot a szél. [Részletek]

- Radnóti Miklós
1 2 3 4 5