Robert Merle idézetek

- Embert ölni minden esetben képtelenség. - Miért? - A természet maga vállalkozik rá. Aljasság segíteni neki. [Részletek]

A barátság a találkozásokból táplálkozik, és meghal, ha megfosztják tőlük. [Részletek]

A barátság olyan, mint a hegedű, húrjait nem szabad könnyekig feszítenünk! [Részletek]

A börtön mindig csak börtön marad. Még az őrszemélyzet számára is. [Részletek]

A hálátlanság valóban furcsa vétek, s ámbár igen elterjedt, az nem teszi kevésbé ocsmánnyá, ellenkezőleg: úgy elcsúfítja a lelket, mint a pestises fekély akár a legszebb testet is. [Részletek]

A kis légy, aki hajnalban születik, és napnyugtakor meghal, nem értheti meg, mit jelent ez a szó: éjszaka. [Részletek]

Az ember az egyetlen állatfaj, amely képes tulajdon halálának a gondolatát elfogadni, és az egyetlen, amely kétségbeesik miatta. Furcsa faj, valóban: ádázul pusztítja önmagát, és... [Részletek]

Az ember jórészt azzal teszi tönkre az életét, hogy rettegve vagy reménykedve folyton azt várja, mi lesz holnap. Nincs egy pillanatnyi nyugta, mindig a következő pillanatra gondol, aztán az... [Részletek]

Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer. [Részletek]

Az ember sír a bölcsőben, amikor megszületik, és azután minden nap elárul neki valamit arról, hogy miért sírt. [Részletek]

Az emberi élet ádáz ellenségei önnön fajukat, s benne önmagukat pusztítják. [Részletek]

Az érett kor olyan, mint a látóhatár, minél közelebb jutsz hozzá, annál inkább hátrál. [Részletek]

Az megeshet, hogy valaki ne szeresse a nőket. De nemigen eshet meg, hogy aki szereti őket, ne vigye olykor túlságba szeretetét. [Részletek]

Bámulatos, mennyire nem fér össze a fizikai munka, még a leggépiesebb sem a hasznos elmélkedéssel. [Részletek]