Roderick Anscombe idézetek

A költő a romlásról beszélt, amely az élet központi eleme, a féreg a rügyben, a hervadt rózsa érzékisége, nyílt és lágy, oly távol a virágzástól, az élettől, hogy a puszta... [Részletek]

A sarkon túl valami vár rám. Érzem. Tudom, hogy közel van a lélegzetelállító beteljesülés, amelyet még nem ismerek. Ha akarnám, megállhatnék (biztos, hogy képes lennék rá?). De ha... [Részletek]

A szenvedély egy vadász, egy szörnyeteg, amely felfalja az embert. [Részletek]

Az emberi szörnyetegek élete sivár. Egyetlen, megszállott vágy hajtja őket, minden más csak annyira fontos, amennyire hozzájárul a vágy kielégítéséhez. Az emberi érzések oly lassan... [Részletek]

Minden megelőző intézkedésem és odafigyelésem dacára megfertőztem őt a legkellemetlenebb és legfájdalmasabb kórsággal - a szerelmemmel. [Részletek]

Mint egy vak ember, aki lépésről lépésre halad az utcán, a fehér botjával tapogatva az utat, úgy követtem én is ösztöneim lüktetését. [Részletek]