S. J. Watson idézetek

A férjem a védelmezőm, ez igaz, de ugyanakkor a szerelmem is. (...) Mindig is szerettem, és ha minden áldott nap újra meg kell tanulnom szeretni, állok elébe. [Részletek]

A szerelemhez kevés huszonnégy óra. Bármennyire is szerettem volna valamikor azt hinni, hogy elég. [Részletek]

Az emlékeim tesznek emberré. Nélkülük semmi vagyok. Nem több, mint egy állat. [Részletek]

Bármilyen élet jobb a halálnál. [Részletek]

Csak elsőre nehéz valamit megtenni, utána már könnyebben megy. [Részletek]

Ha egy férfi azt mondja egy nőnek, hogy szereti, ez inkább kérdés, mint kijelentés. [Részletek]

Ha elég sokszor mondjuk magunknak, hogy valami így vagy úgy történt, elkezdünk hinni benne, és innen már csak egy lépés, hogy emlékezzünk is rá. [Részletek]

Lehetséges egyszerre igent és nemet mondani valamire? Úgy vágyni valamire, hogy közben rettegek tőle? [Részletek]

Nem könnyű tisztán látni a dolgokat, amikor az ember benne van valaminek a kellős közepében. Csak utólag látjuk a dolgokat annak, amik valójában voltak. [Részletek]

Úgy éreztem: végre megérkeztem. Haza, az igazi otthonomba. Mintha ez volna az egyetlen hely, itt az ágyban, szorosan hozzásimulva, ahol otthon vagyok, ahova tartozom. Ahová mindig is vágytam.... [Részletek]