Sík Sándor idézetek

A jelen, a titokzatos, Tiéd csak mindenestül: Amit magadból most megélsz, Annyi vagy, az vagy mindegész Örökléten keresztül. [Részletek]

A legszebb művészet tudod mi, Derült szívvel megöregedni. (...) Kezed letenni ölbe S hagyni, hogy gondod más viselje. Ahol segíteni tudtál régen, Bevallani nyugodtan, szépen, Hogy... [Részletek]

Áldott, aki előre néz. Szellő szemedbe fütyörész, Forró a föld, piros a menny: Előre menj! [Részletek]

Az ember mindig elesik és mindig fölkel. Ilyen az igaz ember élete. [Részletek]

Az én emberem, aki fölkel, Az induló, az ébredő, Akinek győzelem az álma, Akiben dalol a jövő. [Részletek]

Az én könnyem nagytitkos messze tenger, És én úgy állok partja meredekjén, Félve és fázva, félig-húnyt szemekkel. És a szemem lehúnyni sem merem, Mert a tengereken sziszegnek az... [Részletek]

Azért kell sok harcot vívni Idősen is, míg csendesen A szív az Úrban megpihen, S kész vagy az Ő kezéből venni: Hogy minden Ő, s te nem vagy semmi! [Részletek]

Csaló a könnycsepp, hazug a halál. Látom a lángját egy nagy fényességnek. A szeretet nagyobb, mint a halál, A szeretet az élet, élet. [Részletek]

Egy új emberke, ki nem is beszél még, Hogyan érti meg mosolyom beszédét? Hogy érzi meg, - hisz csak egy éve ember! - Hogy a szeretet szólítja szememben! Ó milyen titok, milyen csodaszép... [Részletek]

Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. [Részletek]

Idegenek megnevetik Drága magyar szónkat, Idegentől kéregetjük Kenyerünket, sónkat. Magyar kezek szántogatnak, Régi rögön új uraknak, Néped hegye-völgyén. Más arat, hol mi vetettünk:... [Részletek]

Ma fáj kinézni. Köd az ablakon. A szó nekem ma durva, színtelen. Karomra hajtom álmodó fejem, S a némaság meséit hallgatom. [Részletek]

Ma más vagyok, mint tegnap voltam. Valami nagy széltől sodortan, Ma megbotoltam. [Részletek]

Szolgálatára embernek, világnak, Nagy Istenemnek, kicsike hazámnak. [Részletek]