Simone Weil idézet

Minden tudás forrása a szenvedés. [Részletek]

A kegyelem teljessége egyedül a neki szánt ürességet töltheti meg. [Részletek]

A szép magában foglalja a pillanatnyi lét és az örökkévalóság egységét. [Részletek]

A szépség a véletlennek és a jónak egymásra találása. [Részletek]

Bárki halandó, még ha természetes adottsága a semmivel lenne is egyenlő, eljuthat a lángelmék számára fönntartott királyságba, föltéve, hogy szomjúhozza az igazságot és nem szűnik... [Részletek]

A hazát egyedül részvéttel szabad és lehet szeretnünk. [Részletek]

Semmivé kell lennünk, hogy igaz helyünkre kerülhessünk mindenben. [Részletek]

Nap mint nap rengeteg dolog van, amitől félhet az ember. Mi lesz, ha az egyik ismerősöd rákos lesz? Ha valami baj történik a testvéreiddel vagy a szüleiddel? Ha az utcán elüt egy autó?... [Részletek]

Anyánkhoz is akkor futunk, ha valami baj ért az életben. (...) Ha csalódunk magunkban vagy az emberekben, azaz az életben, hirtelen úgy érezzük, hogy eddig valójában nem is szerettünk... [Részletek]

Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden. [Részletek]

Szófogadó gyermek, szerelmes feleség - kifogyhatatlan jólét. [Részletek]

Most először vette észre, hogy két ember sohasem tud egymás lelkéig eljutni, gondolataik legmélyére; hogy egymás mellett járnak, néha egymásba fonódnak, de nem válnak eggyé; hogy... [Részletek]

Valójában nem is léteznek igazán őszinte cselekedetek. Mindig van egy alantas, önérdekű, egyértelműen kevésbé dicséretes indíték, bármilyen jól lapulnak is meg sűrű és sötét... [Részletek]

Nem látjuk meg tulajdon vétkeink, de másokat ítélni készek vagyunk hamar. [Részletek]